A mezőgazdasági termelés eredeti célja az volt, hogy az embereket egészséges és tápláló élelmiszerrel lássa el. Ez az egyszerű cél mostanra elfajult, az intenzív mezőgazdasági technológiák és a termelőkre nehezedő árprés folyamatos növekedése a környezet és talajpusztítás olyan mértékét érte el, amely már rég nem fenntartható és előrejelzések szerint akár 1-2 évtizeden belül összeomolhat a mezőgazdaság, ha nem alapjaiban változnak meg a technológiák.
Eközben a termőföldek jelentős százalékán olyan ipari alapanyagokat állítanak elő a sötétzöld szervezetek nyomására, mint a az indonéz őserdők felégetésével ültetett olajpálma terméséből vagy argentin GMO szójából készített biodízel vagy kukoricából gyártott bioetanol és a legelők üresen állnak, miközben a koncentrációs táborokba zsúfolt EU állatoknak is Dél-Amerikából importálják a kiirtott esőerdők helyén termelt GMO szóját.
Az emberek táplálkozása mostanra javarészt sokszorosan feldolgozott, élő mikroorganizmusok nélküli ipari táp, amelynek poszterterméke a vegyszerekkel összetákolt mindennapi kenyér.
A silány változatosságú étrend és kémiai kísérletnek beillő, gyorskelesztésű kenyerek élettani hatása érhető nyomon a gluténérzékenyek dinamikusan növekvő számában.
A gluténérzékenység régóta ismert betegség, de nem Isten büntetése, nem elkerülhetetlen, nagy valószínűséggel nem a glifozát okozza, sőt, a kutatások alapján még akár meg is fordítható a betegség.
A bélrendszerben található mikrobák pont olyan fontosak, mint a talajban találhatóak és ha nem ápoljuk, gazdagítjuk őket, akkor ahogy a talaj elpusztul, úgy a bélrendszerünk egészsége is összeomlik és számos krónikus betegség vagy mentális zavar kiindulópontja lehet.
Testünk minden egyes részének sajátos mikrobiomja van, amelyről egyre többet tudunk.
A bélrendszer mikrobiom vizsgálatára például már elérhető vizsgálatok léteznek, amivel feltérképezhető a fajösszetétel és arány, amely egyre pontosabb diagnózist és terápiás alapot biztosít az orvosok számára is.
Így tudjuk már azt is, hogy mely baktériumok hiánya vezet a gluténérzékenység tüneteinek kialakulásához és ebből kiindulva több helyen kísérleteznek már ezeknek a baktériumoknak a visszahonosításával és a gluténérzékenység tüneteit okozó fehérjék hatékony lebontásával.
A gluténérzékenységnek genetikai alapjai vannak, de a genetikailag fogékony embereknél is csak alacsony százalékban alakulnak ki tünetek. Miért is?
A bélrendszeri változatosság segíthet a tünetmentességben, ahogy az egészséges embereknél is a tökéletes emésztési folyamatok fenntartásában, a glutén feldolgozásában.
A megfelelő mikrobiális változatosságot egészségesen termelt, tápanyagban gazdag, minél kevésbé feldolgozott élelmiszerekkel tudod fenntartani és az állandó mikrobiális oltást a megfelelő fajösszetételű fermentációval készült táplálékkal tudod a szevezetbe vinni, nem a bolti probiotikumokkal. amelyek általában bruttó pénzpocsékolás.
A fermentált táplálékok a természetesen készült savanyú káposzta, savanyúságok, joghurt, kefír, kimcsi és hasonló termékekből kerülnek ki.
A hosszan kovászolt kenyér készítésénél is a megfelelő baktériumfajok bontják le a szervezetre káros fehérjéket, így a gluténszint olyan alacsony szintre csökken, hogy tünetmentesen lehet fogyasztani, akár még az étkezési búzából készült kenyeret is, ahogy olasz kutatók vizsgálatai igazolták.
Gyógyászati céllal pontosan meghatározott fajokból készült fermentált termékekkel kísérleteznek, amelyek várhatóan megváltoztathatják egyes krónikus betegségek kezelését, egyszerűen egészségesre etetve a beteget, akár gyógyszerek nélkül is.
A talaj és testünk egészsége összefügg.
Termesszünk egészséges táplálékot és fogyasszuk megfelelően.
(Kökény Attila)
Akit érdekel a téma annak javaslom,hogy nézzen körűl ott ahonnan az írás származik, ITT: Talajmegújító Mezőgazdaság
