Képviselőnek küldött levél a bolti sók minőségével kapcsolatban.
2017. július 16. írta: Erich

Képviselőnek küldött levél a bolti sók minőségével kapcsolatban.

Egy 2011 júliusában elkűldött levél Harrach Péternek a boltokban kapható sók élettani hatásáról és kérdések a tisztátlanságukkal kapcsolatban. (amit mérési eredmények is bizonyítanak)

Tisztelt Képviselő Úr,
Önhöz fordulok, mert Ön hivatott arra, hogy a „nép”, a választók érdekeit képviselje a megválasztottaknál – vagy akár ellenük.
Megkérem, olvassa el figyelmesen alábbi híreket. Lehet, hogy már hallott róla – sok embert érint, mert az életünkről van szó, kérem szépen, vegye komolyan.
Mégis, mi célból küld a Tisztifőorvosi Hivatal – minden orvosi etikának ellentmondva – ilyen utasítást a patikáknak? Egy gyurcsányi rendelet alapján? Amit a Gyurcsány-érában NEM tartottak be, most a 2/3-os többség be akarja tartatni? Azzal az álságos ürüggyel, hogy a patikában csak „szaktevékenység” végezhető? Kérdezem, miféle szaktevékenység a patikában a kenceficék, cumik, stb. árusítása? Semmivel sem inkább, mint az egészséges sóé, mert az az egészség megőrzésére, és nem pl. a szépítkezésre szolgál(na, ha szabadna).
A vízcsapból is az folyik, hogy kormányunk mennyire az egyes ember, a család, a nemzet, stb. érdekeit képviseli. Ezzel? Így? Ezt tilos árusítani, viszont minden mocsok, szemét Kínából, vagy a „művelt Nyugatról” szabadon terjeszthető, árusítható, holott jól tudjuk, hogy ártalmas az egészségre. Avagy tényleg tudatos népirtásról van szó? Erre vártunk 8 éve?
Ha még több – döbbenetes – információt szeretne, a Google-ban rengeteg cikket talál a kálium kártékony hatásáról.
Kedves Képviselő Úr, a lelkiismeretére apellálok: kérem, tegyen valamit, hogy a szabadság nevében hadd döntsük el, hogy mit szeretnénk tenni, enni és venni, és hogy mivel védjük egészségünket! Ne csak az egészségkárosító üdítők, alkohol és cigaretta vásárlását engedélyezzék!
És van egy még jobb ötletem: árulják az egészséges sót az üzletekben!
Hogy nem légből kapott a kálium kártékonysága, és a só tisztaságának fontossága: a 30/1994. (XI. 8.) számú ipari miniszteri rendelet szerint csak olyan étkezési só hozható forgalomba, ami – az 1999-ig érvényes szabványnak megfelelően – egyáltalán nem tartalmaz kálisót.
Ha nem tévedek, még a Horn kormány sem akarta a népet mérgezni?Nemde Jézus mondta: “Ha a só ízét veszti, mivel fogják megsózni?” Izét vesztette, és nem engedik nekünk megsózni!Üdvözlettel
Tharan Marianne

Az egészség garanciája: MSZ-01-10007, avagy:
ELSÓZHATJÁK AZ ÉLETÜNKET!A ma is hatályos 30/1994. (XI. 8.) számú ipari miniszteri rendelet szerint csak olyan étkezési só hozható forgalomba, ami – az 1999-ig érvényes szabványnak megfelelően – egyáltalán nem tartalmaz kálisót.
A tudomány már sok évvel ezelőtt feltárta a káliumtartalmú műtrágyákkal táplált haszonnövények esetében. A szlovákiai Új Szó című lap például már 1988-ban beszámolt a Szlovák Tudományos Akadémia Növénykórtani és Rovartani Intézetének következtetéséről: a legfontosabb feladat a talaj káliumszintjének csökkentése. A túl sok kálium tönkreteszi a sejtfalat, s a növény védtelen marad a betegségekkel szemben. Ez egybecseng a nemzetközi kutatások, például Ahnelt és Hahn állatkutatók tizenöt évvel korábbi vizsgálatainak eredményével, amelyek szerint a kálisó tartalmú műtrágyával kezelt legelőkön táplálkozó haszonállatok gyakran terméketlennek bizonyulnak, s Gottschewski állatkísérleti eredményeivel is, amelyek szerint a kálium-túlsúlyos étel és itala generatív szövetekben károsodást idéz elő.
Ezen felismerések nyomán a kálisótartalmú műtrágyák felhasználása a világ sok országában – így hazánkban is – erősen visszaszorult, mégis Magyarországon a kálium korlát nélkül kerülhet – immár közvetlenül – az emberi szervezetbe. Az üzletek polcain sorakozó sókészítmények nagy részéhez ugyanis néhány éve kálisót is kevernek. Ezek furcsa módon forgalomba hozhatók anélkül, hogy feltüntetnék rajtuk az engedélyezett szabvány jelét, de kapható olyan kálisótartalmú só is, amelynek zacskóján szerepel az “MSZ”, vagyis hogy a készítmény megfelel a magyar szabványügyi előírásoknak. Ez pedig – a bevezetőben idézett rendelkezés szerint – kizárható.
Árulkodó dokumentumokA szabványellenes konyhasó érhetetlen diadalútját a hatóságok évek óta azzal a rövid érvvel magyarázzák: ez a mennyiség még nem mérgező. Ám Tejfalussy András, az Agroanalízis Tudományos Társaság Környezetvédelmi és Gazdaságosság elnöke évek óta más véleményen van.
Mivel a kilencvenes évek elején a káliumklorid- és káliumnitrát-tartalmú műtrágyák hatásait, valamint a nemzetközi és a magyar szakirodalmat elemezve maga is olyan következtetésekre jutott, mint a bevezetőben idézett szlovákiai kutatók, érthetően erős fenntartásokkal fogadta a néhány évvel ezelőtt REDI néven forgalomba hozott kálisótartalmú, úgynevezett sópótló készítményt. Annál is inkább, mert ez az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) engedélyezési eljárásán gyógysóként jutott át, így a konyhasóra előírt szabványt nem alkalmazták rá.
Az engedélyezési eljárás OÉTI-től beszerzett dokumentumai alapján dr. Kovács Pál országgyűlési képviselő, a szociális és egészségügyi bizottság titkára 1992. áprilisában – figyelemmel Tejfalussynak a kálisó káros hatásainak felderítésével kapcsolatos előző eredményeire – felkérte, hogy készítsen a REDI-só engedélyezési dokumentumairól “méréstani és engedélyezési eljárási tisztasági szakvéleményt”.
Tejfalussy András kiterjedt kutatásai a gyógysónak titulált REDI-sótól aztán eljutottak egy engedélyezett étkezési konyhasó-készítményhez is, amely csak hatvan százalékban volt konyhasó, azaz nátriumklorid, negyven százalékban azonban káliumklorid. Majd a gyógyászatban használt Kálium-R tabletta engedélyezése előtti hatásvizsgálatok adatai aggasztó következtetések sok tekintetben ellentmondanak az adatoknak, s igencsak rózsaszínű képet festenek a készítmények várható hatásáról.
A dokumentációban szereplő mérési adatok például arról tanúskodtak, hogy ha a hatásvizsgálatokban résztvevő emberek ételeiben a napi 20 gramm konyhasót – akár csak egytized részben – kálisó helyettesítette, valamennyiüknek ötven százalékkal romlott a veseműködése, ha pedig a napi 20 gramm konyhasót egyötöd részben helyettesítették kálisóval, a vérük káliumtartalma a mérgező (5 mmol/liter feletti) szintre nőtt, ami azt jelenti, hogy emiatt minden sejt működése romlott.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy ma már 20-98 (!) százalék között mozog az üzletekben kapható étkezési só kálisótartalma, s fellapozzuk A belgyógyászat alapvonalai 2. című már 1967-ben kiadott tankönyvet, amely szerint “a káliumklorid illetve -citrát (kálisók) a nátriumklorid (konyhasó) pótlására alkalmatlanok, rontják a szívműködést, illetve megállíthatják azt”, nem csodálhatjuk, hogy Tejfalussy András szakvéleménye alapján dr. Kovács Pál már 1992-ben interpellált a népjóléti miniszterhez. Azt azonban annál inkább, hogy az interpellációra adott válasz a vizsgált dokumentumok optimista végkövetkeztetéseire épült, nem a bennük szereplő ellenkező mérési adatokra. Az ügy azóta már sok fórumot megjárt, de mert az érveit sehol sem méltányolták, Tejfalussy András a nyilvánossághoz fordult. Így néhány héttel ezelőtt az egyik kereskedelmi rádióadó hallgatói értesülhettek a figyelmeztető felhívásról: kerüljék a káliumtartalmú konyhasó fogyasztását.
Mindeddig az egyetlen reakció a rádiókabaréban hangzott el, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vezetője humorizált egy keveset a felhívás fogalmazójának rovására, mondván, ez a mennyiség nem mérgező. Arról, hogy minek a szabvány, ha éppen a betartatására hivatott hatóság emelkedik felül az előírásain, ezúttal sem esett szó. Tejfalussy Andráshoz viszont – ismeretei szerint a sóügyben folytatott küzdelme, az ügyben illetékes hatóságok kitartó ostroma “jutalmaként” – néhány hónappal ezelőtt, az óbudai lakásánál működő irodájában, hajnali négy órakor (!) rendőrök állítottak be, megbilincselték, s magukkal vitték. Az utólagos magyarázat szerint egy aznapi bírósági tárgyalásra kellett előállítaniuk, amelynek tárgya Tejfalussy András elmeorvosi vizsgálata és cselekvőképességének esetleges korlátozása.
Arról, hogy eközben miképpen bántak vele a rendőrök, most ne szóljunk, mert ez ügyben még nem zárult le az állampolgári jogok országgyűlési biztosához benyújtott panasz nyomán a vizsgálat. A történet szempontjából lényegesebb a következtetés, amire Tejfalussy András jutott: állításait célszerű alátámasztani olyan szaktekintélyekkel, akiknek épelméjűségét aligha merné bárki is kétségbe vonni.
Tudóscsoport a kockázatokrólAz ügy dokumentumai így jutottak el a Magyar Tudományos Akadémiára, ahol a felkért szakemberekből álló team néhány héttel ezelőtt megvitatta a kálium-leadási határértékekre rendelkezésre álló hivatalos mérési adatokat, s az ezen alapuló – kálisó-ételsózással és a kálisó-tabletta gyógyászati célú alkalmazásával járó – kockázatokat. Ami magyarul azt jelenti, hogy a tudóscsoport nem az adatokból egykoron levont következtetéseket, hanem magukat a mérési adatokat vette górcső alá, fenntartva magának a jogot a saját következtetések levonására.
Az, hogy a korábbi és a mai következtetések eltérőek, elárulja, hogy az eszmecseréről készült emlékeztetőt dr. Pannonhalmi Kálmán, az MTA Elnöki Titkárságának vezetője – azzal a megjegyzéssel, hogy véleménye szerint a megbeszélésen fontos megfigyelésekre derült fény – megküldte az Igazságügyi Orvosszakértői Intézet főigazgatójának. Addig is, amíg itt is véleményt formálnak az ügyről, érdemes megjegyezni, a magyar szabványnak e pillanatban talán csak egy Görögországból származó káliummentes tengeri só és az 50060/4386/91-es. OÉTI számú tengeri só felel meg.
Szöghy KatalinNAPI MAGYARORSZÁG – GAZDASÁG

Ezúttal egy jól ismert problémát közelítünk meg, de a logikus, tudományos és érzelmi meggyőzésre alapozva, a legfontosabb értékeinkre vetítve. Több nemzetvédő szakember vív élet-halál harcot Magyarország lakosságának módszeres, a 60-as évek eleje óta tartós kálim-kloridos mérgezése ellen! Bejelentéseik, feljelentéseik szélmalomharcnak tűnhetnek, mert tömegesen csak a nemzeti oldal felvilágosodottabb része figyelt fel rá!
Mivel jelen írás szélesebb nyilvánosság számára készült, így kitérnék olyan részletekre is, amelyek sokak számára ismertek, de sok olyan ember akad, aki szándékosan el sem olvassa a hasonló, felvilágosító, és cselekvésre buzdító felhívásokat, mert összeesküvés-elméletnek, légből kapott valótlanságnak minősítve, szinte gondolkodás nélkül átlép rajta. Egyesek, pedig gyakorta arra hivatkoznak, hogy tehetetlenek az elnyomó hatalom népirtási tevékenysége ellen!
Tegye, ha lelkiismeret furdalás nélkül képes mérgezett ételt letenni gyermekei, szülei, testvérei, rokonai, barátai elé az asztalra. Az ismeretlen honfitársakat nem említem meg, mert a közönyösség tipikus álarca a személytelenség.
Valamennyien tudjuk, hogy Magyarországon népbetegségként emlegetik a szív -és érrendszeri betegségeket, és elsődleges halálokként a szívinfarktus, agyvérzés és tüdőembólia szerepel. Az európai átlagnál 10 évvel alacsonyabb átlagéletkort a magyarok étkezési szokásaival, a sós, zsíros ételek fogyasztásával, illetve a mozgáshiányos életmóddal indokolják, amely ellen sajátos, törvénytelen, embertelen és nem csak a magyarországi, de a nemzetközi jogba is ütköző módon biztosítanak “szabad utat”!
A boltokban, áruházláncokban a polcokat vizsgálva, több só típus is a kezünkbe akadhat. A zsidó vallású népesség számára gyártott és csomagolt “kóser” só kivételével, egyik sem felel meg sem az MSZ 01-10007-82-es magyar szabványnak, sem az európai Élelmiszer Adalékanyagok Kódex Bizottsága általi CX STAN 150-1985, Rev. 1-1997, Amend. 1-1999, Amend. 2-2001, Amend. 3-2006-os előírásainak, amelyek az étkezési só Nátrium-klorid tartalmát “legalább” 97%-ban határozza meg! Az Élelmiszer Adalékanyagok Kódex Bizottsága 42. ülését 2010-ben, Kínában, Pekingben tartotta, Magyarország képviseletében a FVM, Élelmiszerlánc Elemzési Főosztály részéről Kelemen Gábor, főtanácsos részvételével.

A fogyasztóvédő só-szabványt (MSZ-01-10007-82.) sértő, e szabvány tudatos kijátszásával a fogyasztók egészségét végzetesen károsító csalásnak, a nem kóser étkezésűeket tudatosan betegítő és ivartalanító, mérgező “étkezési sókeverékek” magyarországi kereskedelmi forgalmazása nép -és jog-ellenes!
Sokan nem ismerik a kálium-klorid élettani hatásait, mivel a nátriumszegény sókat reklámozzák minden TV csatornán, de Schobert Norbi honlapján, vagy az izraeli érdekeltség által megvásárolt Horváth Rozi “védjegy” alatt is, ezért magyarázatot kell adnunk a kálium-kloridos, “nátriumszegény sók” élettani hatásairól:
Kálium-klorid
Egyúttal kiemelném azok számára, akik nem rendelkeznek internetes elérhetőséggel, vagy kinyomtatva kapják meg a felhívást, hogy milyen tájékoztatást ad a kálium-kloridról a
Wikipédia:
“Gyógyászati felhasználása:
A kálium-kloridot pszichiáterek a mániás depresszió kezelésére is használják.Rendszeres adagolása, mondhatni, megszünteti az érzelmeket és a depresszió kezelhető. Hátulütője az, hogy rendszeres adagolása érzelemhiányos állapotot idézhet elő, így nem javasolják a konyhasó, azaz a nátrium-klorid helyettesítésére. Ezért nem is vezették be a konyhasó leváltását kálium-kloridra, mivel pszichiáterek javasolták az ötlet elvetését. Néhány termékben nagyon kis mennyiségben megtalálható, például sókeverékekben, káliumbevitel céljából.”
A lakosság mérgezése két generáció óta tart. A fenti idézetben szerepelő “nagyon kis” kálium-klorid mennyiség a legtöbb forgalomban lévő étkezési sóban 40%, vagyis egy kilógramban 40 deka! Sokak nem értik, miért közömbösek az egymás szomszédságában élők. Miért fordulhat elő, hogy közvetlen szomszédok is alig ismerik egymást, pedig hosszú évekig éltek a két emelettel feljebb, vagy három házzal odébb lakó mellett?
Miért válik rideggé, távolságtartóvá, összefogás-hiányossá az emberek zöme?
A válasz nem csak a rohanó életben, a szakadatlan futkosásban, a létért folytatott küzdelem, időhiányos, elidegenítő hatásában rejlik.
A napi átlagos 15 gramm sóbevitelből, átlagosan, mintegy 6 gramm, kálium-klorid! Aki már vásárolt gyógyszertárban laboratóriumi tisztaságú nátrium-kloridot, vagyis tiszta konyhasót, tudja, hogy eleinte elsózza a rutinszerűen adagolt sóval ételeit, mert a NaCl “sósabb”, ízesebb, és nincs maró mellékhatása!
“a kálium-kloridnak kellemetlen, savas íze van, ezért általában konyhasóval keverve szokták használni.”Felvetődik a kérdés, miért kell egyáltalán sót fogyasztani, mikor a média a só-mentes, vagy minimális sómennyiség használatát ajánlja az egészséges életmódhoz?
A válasz az ember és a legtöbb állat fiziológiájában keresendő! A vérben, ami a szervezet oxigén, tápanyag -és salakanyagok szállításáért felelős, a kálium-klorid és a nátrium-klorid aránya 1:30. Ugyanennyi, némi helyi eltéréssel, a világtengerekben lévő kálium-klorid és a nátrium-klorid arány is, lévén ezek együttesen alkotják a földi élet bölcsőjét! Szintén ilyen arányban kevert oldatot kapunk a kórházban, élettani sóoldatként infúzióban a kiszáradás ellen, ha megbetegszünk! Ez utóbbi oldatot Ringer-oldatként is emlegetik, és ezzel kapcsolatban idéznék Tejfalussy András, 2006. X. 19-i keltezésű, a Strasbourgi Nemzetközi Emberi Jogi Bíróságon tett feljelentéséből:
“Orvosoknak tudatosan tanítják a káliumot olyan mértékben túladagoló “napi kálium dózisok” infúzióval beadagolását, mely az infúzió felgyorsítása esetén a kálium túladagolásnak a veseműködést csökkentő, mérgező hatása miatt, szívleállító hatású. Ezúton a “tanítás szabadságának” “az alkotmányos jogára” hivatkozva, bárkinek büntetlenül beadható a gyilkos káliumdózis a kórházakban. Így gyilkolt egy poznani kórházi ápoló is, s a hazai ápolónő is (a”Fekete Angyal”). Csak azért kerülhettek büntetőbíróság elé, mert Poznanban az EKG-n megmaradt a bizonyító diagram arról, hogy mindig az ápoló ügyeletei alatt történt mérgező kálium túladagolás miatti szívmegállás, s azért, mert a hazai ápolónő dicsekedett azzal, hogy sorozatosan, sikeresen gyilkolt kálium túladagolással. “
Link
“A sejtek közötti kapcsolatot szervezetünkben a vérelektrolit biztosítja. A nátrium-, kálium- és klorid ion kényes egyensúlya biztosítja, hogy ez a kapcsolat megfelelően működjön. Bármilyen zavar súlyos következményekkel jár az egyénre nézve. Számos betegség kiváltó oka lehet ez is, köztük a két legelterjedtebb a csontritkulás, és a rák, de férfiak nemzőképességét is rontja.
Az ókorban desztilláltvíz ivással és hozzá sóskenyér evéssel gyógyítottak számos betegséget, mert megfigyelték, hogy valójában ezek hiánya okozza a legtöbb betegséget.
Az emberi test sótartalmának 27 %-a a csontokban, kristályos formában tárolódik. Ez szerepet játszik a csontok keménységében, tehát a sóhiány is felelős lehet a csontritkulás kifejlődéséért. A csont sótartalmát csak a vér létfontosságú normális szintjének biztosítása miatt használja a szervezet. Az alacsony sófogyasztás a sejt elsavasodásához járul hozzá. Az erős savas közegben a sejt károsíthatja a DNS szerkezetét, és rákos megbetegedéshez vezethet. Kísérleti mérések megmutatták, hogy számos rákos betegnél alacsony sószintet mértek a testben.
Az infúziós Ringer-oldat alkotóelemeinek összetétele a szív igényeinek legjobban felelnek meg.”
(Forrás: Dr. Boksay Zoltán – Dr. Csákvári Béla – Dr. Kónya Józsefné: Kémia III. osztály, Gimnáziumi tankönyv)
A kálium-klorid a talajban sem kívánatos, mert: “A talaj magasabb káliumszintje más mikroelemek felvételét is akadályozza, például a légzés szempontjából fontos vas, vagy a már említett nitrátok lebontásához szükséges molibdén, mangán és cink felvételét. Ha ezek a mikroelemek ott vannak a szervezetben, akkor a nitrátokat ammóniákra bontják, és az távozik a szervezetből. Ha hiányoznak, akkor ez a szintézis nem megy végbe, csak nitridek vagy egyéb nitrogénszármazékok, például nitrózaminok keletkeznek, s mivel ezek karcinogén anyagok, betegségeket idéznek elő.
A (kálium a) talajban lévő kalcium a cink felvételének blokkolásával a gazdasági állatok reprodukcióját is veszélyezteti.
De más mezőgazdasági szempontból káros jelenség is visszavezethető a kálium túlzott jelenlétére a talajban.
Mivel a kálium nem engedi meg, hogy a növény elegendő kalciumhoz jusson, ezzel tönkreteszi a sejtfalat és emiatt növekszik a növények érzékenysége. A sejteket könnyen megtámadják a mikroorganizmusok, egyéb kórokozók, s mivel a laza sejtszerkezet elősegíti a szabad aminosavak felvételét – amelyek a mikroorganizmusokat táplálják – így azok elszaporodnak, a növényeken betegségek jelennek meg.”
A kereskedelemben kapható sótermékek csomagolásán már csak elvétve lehet “MSZ” (Magyar Szabvány) jelölést találni. Ha van, akkor is csak annyi, hogy “MSZ”, de ez sem jellemző!
Az alábbiakban néhány termék képe látható, de bővebben itt lehet tájékozódni:
Link

Milyen következményei vannak a kálium-klorid mérgezésnek?
Szív és keringési problémák, magas vérnyomás, asztma, csontritkulás, érszűkület, fokozott trombózis, és infarktus veszély, anyagcserezavarok, de csökkenti a nemzőképességet is.
A kálium egy egyébként létfontosságú anyag, a vérben 5 mmol/liter -nek kell lennibelőle, azonban az egyensúlya annyira kényes, hogy 7 mmol/l-nél már megáll a szív!
Az orvosi biokémiából ismert Donnan egyensúly azt írja le, hogy a vérben 5 mmol/l káliumnak kell lenni. Az emberi szervezet számára létfontosságú anyagok egyensúlyának fenntartásához egy anyagból ugyanannyit kell fogyasztani, mint amennyi természetes úton távozik! Átlagos embernél, napi 2 liter folyadékfogyasztást és ennek megfelelően 2 liter folyadékürítést vegyünk alapul. A folyadékürítés nem csak vizeletürítést jelent, de ha a folyadékvesztés többi módját is részleteznénk, az sem módosítana sokat a végeredményen.
A vizelet, mint szűrlet, a vérből választódik ki. Ideális esetben, ha a szervezetnek nem kell azért dolgoznia, hogy káliumot tartson vissza, vagy felesleges káliumtól szabaduljon meg, akkor a kiválasztott vizeletben ugyanannyi kálium van, mint a vérben, tehát 5 mmol/l. Ha ennyi ürül, akkor az egyensúly fenntartásához ugyanannyit kell fogyasztani, tehát 5 mmol/l-t. Ez napi 2 liter esetén napi 10 mmol káliumfogyasztást jelent. A kálium relatív atomtömege 39,1. 39,1×10=391 mg. Tehát ideális esetben, napi 2 liter folyadékfogyasztást alapul véve, a napi ideális káliumfogyasztás 391 mg, vagyis 0,39 gramm! Ha kevesebb folyadékot iszunk, akkor kevesebb káliumra van szükségünk!
Jól látható, hogy a betegséggyártók, az egészséges káliumfogyasztáshoz képest 10 – 20 szoros mennyiséget tüntetnek fel egészségesnek, és ennyit javasolnak (merő jóindulatból).
Aki eddig nem látott tisztán sóügyekben, elolvashatja, hogy a Talmud (zsidó törvénykönyv) egészségjavítóként, gyógyszerként is ajánlja a desztillált víz ivást, és a több, tiszta konyhasó (sós kenyér) evést 83 betegség ellen. Lásd: Talmud. 93 b. lap és Baba m. 107 b. alatt is. Előírja, hogy zsidók csak tiszta desztillált vizet használjanak ivóvízként, mások viszont csak szennyezettet ihassanak. Lásd Talmud. Taanith. 10 a. lap. Vagyis nem a desztillált víz káros, hanem esetleg a desztillált ivóvíz hiánya és a konyhasó hiányos étkezés. Természetesen erről korszerű tudományos mérések adatai is rendelkezésre állnak.
A WHO is tökéletes ivóvízként ajánlja a desztillált vizet, tehát az Európai Uniós szabályok megsértése is, ha a hivatalos média a tiszta desztillált lágy ivóvizet ártalmasabbnak híreszteli, mint a kemény ásványvizeket és a mérgeket és vírusokat is tartalmazó vezetékes ivóvizet, s a konyhasó-használat hiánya és a káliummal dúsított ételek miatti valóban életveszélyes betegségeket ráfogja a tiszta víz nem létező mérgező hatására.
Mindezek konkrét mérési bizonyítékai is megtekinthetők a Link internetes honlapon.
Jogosan felmerülő kérdés honfitársaink részéről, hogy hol, és hogyan tudjuk beszerezni a szükségleteinknek megfelelő mennyiségű, nem mérgező, vagyis jó minőségű sómennyiséget, és hogyan tudunk megbizonyosodni arról, hogy valóban olyan összetételű, mint ami a szabványnak, és az élettanilag optimális kritériumoknak is megfelel.
Tejfalussy Úr 1996. március 29-én átadott bejelentő levelére aTECHNOLÓGIAPOLITIKAI FŐSZTÁLY-tól Dányi István válasza az volt, hogy “feljelentés az IKM-hez nem érkezett be”! De erre a sorsra jutott több száz hasonló próbálkozás is azóta, mivel mindig akad olyan “neves orvosi szagértő”, akinek a “szakmai tekintélyére” hivatkozva megindokolják, hogy az egész világon mérgezőnek tartott, és bizonyítottan mérgező “sókeverékek” a “magyaroknak” nem ártanak!
Jó, vagy kiváló minőségű sót, csak külföldről lehet beszerezni, mivel Magyarországon nem bányásznak sót! Itt csak csomagolják, de Salamon Berkowitz, nyírtasi csomagolóüzeme nem túl bizalomgerjesztő, vagy jó “ajánlólevél”, bár a “kóser” sót valószínűleg ott csomagolják, és onnan osztják el, “hitsorsos barátaiknak”. Kormányszintű intézkedésekre pedig, nem lehet számítani, mivel az ENSZ 2050-ig tervező, 2010. szeptemberi jelentése, nem csak a károsanyag kibocsátás 50%-os csökkentését írta elő, hanem a világ össznépességének 50%-os csökkentését is! A 2010-es jelentés
Az egyéni beszerzések nem oldják meg a kollektív problémát, mivel az élelmiszer feldolgozókban dolgozók, ismerve az alapanyagokat, megelégszenek azzal, ha ismerik a só összetételét, és egészségkárosító hatásait, ezért családjukkal, rokonaikkal, barátaikkal nem etetik meg! DE!
Ők is kénytelenek megenni, az ugyanazzal a sóval készült kenyeret, készételeket, konzerveket, és húskészítményeket, amelyeknek a gyártási folyamatát nem ismerik, ezzel mérgezve akár saját gyermekeiket is! De melyik szülő adna mérgező ételt a gyermekének, ha tudja, hogy mérgező? És melyik szülő tűri el, ha mások akarják megmérgezni az Ő, vagy ismerősei gyermekét, ha tudja, hogy a másik szülő is mellé áll? Ki merné ezt megtenni, amikor az emberek azért kénytelenek másokat is védeni, hogy a saját családjuk is védve legyen?
A törvény és egészségellenes kereskedelmi forgalomban étkezési sóként kapható termékekről viszonylag egyszerűen megállapítható, hogy milyen arányban tartalmaznak kálium-kloridot.
Tegyünk a hűtőszekrénybe egy üveg csapvizet. Jól működő hűtőgép esetén, a víz 4-10 Celsius fokig fog lehűlni, néhány óra alatt. Egy kb. 2 dl-es pohárba töltve, és egy mokkáskanálnyi sót beleszórva, 10-15 mp-es lötykölés után, a pohár alján maradó konyhasónak látszó fehér kristályos üledék, a kálium-klorid. Nem kell kevergetni, mivel a nátrium-klorid ionos térrácsú, és azonnal eloldódik a vízben, amíg a kálium-klorid alkálifém-halogenid, ami valamivel lassabban oldódik el! A valóban konyhasós folyadékot felhasználhatjuk főzésre, a maradék üledéket pedig célszerű kiönteni (vagy egyéb, egyéni elképzelések szerinti felhasználásra összegyűjteni).
Ettől sokkal hatékonyabb megoldás, ha megszervezzük a nagyobb mennyiségű erdélyi, bevizsgált minőségű só beszerzését! Ez a feladat, és a csomagok postázása, némi juttatás fejében könnyen megoldható. A postaköltség, és a 3-5 kg só beszerzése így sem fogja meghaladni a 1800-2500,-Ft-os árat, ami kb. féléves szükségletét tudja fedezni egy családnak. Természetesen megkövetelhetjük a pékségek, maszek húsfeldolgozóktól is, hogy ne használjanak mérgezett sót, mivel ugyanezt Ők is elvárhatják a más élelmiszeripari területen dolgozóktól. Ez nem “becsületkassza”, és mindig akadnak ügyeskedők, a termékeik közösen bevizsgáltathatók (részecske scannerrel, 5000,.-Ft-os áron), ami egy sumákoló vállalkozás csődjét, hiteltelenné válását jelentheti!
A lehetőség adott! Magyarország napi sófelhasználása, a jelenlegi hozzávetőlegesen 100 tonnáról, valódi só esetén 40-50 tonnára eshet, ami csak két kamionnyi!
Ön nyugodt szívvel adna gyermekének, édesanyjának, édesapjának, testvéreinek, rokonainak, barátainak, olyan ételt, amiről tudja, hogy mérgező sóval, adalékanyagokkal készült, esetleg Ön készítette? És ha rendszeres fogyasztás esetén megrövidíti az életét? Ami súlyos egészségkárosodást, betegségeket okoz, és nem “csak” okozhat? Ki szeretné már 40-50 évesen eltemetni szívinfarktusban, látszólag okok nélkül elhunyt gyermekét? 

Mérési eredmények bemutatása:

 

Patikai tisztasó boltba kerülése:

A bejegyzés trackback címe:

https://eyes.blog.hu/api/trackback/id/tr8912668713

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2018.04.30. 07:00:32

Ide vezet az alapvető biokémiai-élettani ismeretek hiánya :)))))
süti beállítások módosítása