Az emberiség hatalmas, tudásnak vélt önteltsége olyan mérhetetlen szellemi nyomorba juttatta a világot, amihez képest a sötétnek nevezett középkor is vakuvillanás! Sokkal boldogabb lehetne mindenki, ha legalább a középkori szintu kapcsolatuk és ismereteik meglennének a Természettel!

A mai „tudomány” azt hiszi, hogy ismeri a természetet és megpróbálja azt irányítani, az helyett, hogy hagyná azt a természet örök törvényei szerint muködni. A mai „ tudomány” leépíti az átlagemberek természeti törvényekkel kapcsolatos ismereteit.
Korábban még abban reménykedtem, hogy a felgyorsuló szellemi-lelki degeneráció ráijeszt a világra egy kicsit, és végre felértékelodik a Lajos Atyák, a bükki füves-emberek (pl. Gyuri bácsi) jelentosége. Sajnos általánosságban nem ezt tapasztalom: a leépülés nemhogy a folyamat hátterét, de magát a folyamatot sem engedi meglátni, az ember-tömegek számára.
Ezért van, hogy azok, akik a Természetet, a Valóságot, a manipuláció-mentes Igazságot keresik, mindig egyedül, vagy elvek köré gyult kis létszámú csoportokban tevékenykednek, a Tömeg által gáncsolva és minimum “bogarasnak” titulálva. Jobb is ha az embert „bogarasnak” titulálják, mert akkor az ilyen „bogarasok”nem engedik magukat a folyamatokat irányítók részérol manipulálni.
Igazán az sem jelenthet vigaszt, elégtételt “bogaras” társaim számára, hogy a Tömeg soha nem tapasztalhatja meg, milyen lélekemelo és harmónikus kapcsolat alakulhat ki Ember és Természet között. Ember-tömeg és Természet között soha!
Az egészséges Emberiség Emberekbol áll, részeként a Természetnek.
A globalizálódó Embertömeg lebutított, ösztöneiken keresztül manipulált, Természettol elidegenített, és így az önálló létre alkalmatlanná tett egyedekbol áll. Az önellátás képességétol megfosztva, kiszolgáltatva, ezáltal megfélemlítve már ideális falkatag, aki Tömeget alkotva, egymást kontrol alatt tartva uralható, vezényelheto, vagy -ha a “szükség” úgy kívánja – ritkítható, kiírtható. Ez az irtás van az AIDS-el a madárinfluenzával, a H1N1-el és az ebolával kapcsolatban, de ez van a sózás és a desztillált-víz ivás, veszélyesnek való feltüntetésével is.
Én nem keresem a Falka “biztonságát”, a Természet erejét sokkal többre tartom. A végén amúgy is O fog gyozni…

Allergiát idéznek elo sok embereknél az élelmiszerekben lévo E-számos adalékanyagok, az állati termékekben (hús-, tej- és tojástermékek) lévo tömegnöveloszer, hozamfokozószer, a gabonafélék gluténjei, a tejekben lévo laktózok, a vezetékes vizekben lévo rovarirtószer, gyomirtószer maradványok, ipari szennyezési maradványok, az emberek gyógyszermaradványos ürülékei, de a védekezést nem ezek eltüntetésre élezik ki, hanem a természetben régóta jelen lévo parlagfu irtására és egyéb más növények veszélyes kategóriába sorolására és irtási kötelezettségek eloírásaival. Ezen allergiák miatt, a Természet által önmagában allergiát nem eloidézo allergénné nyilvánított növényeket tartanak allergiát eloidézoknek. Ezek miatt vannak, akik a csalánfélék (Urticaceae), az útifüvek (Plantago spp.), a lórom fajok (Rumex spp.), a libatopfélék (Chenopodiaceae), a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) – Mexikóban néptáplálék a disznóparéj, melyet amarant-nak hívnak-, a fekete üröm (Artemisia vulgaris) és a fehér üröm (Artemisia absinthium) pollenjére érzékenyek. HÓDI (2005) felhívta a figyelmet az ország délkeleti részében erosen terjedo íva (parlagi rézgyom, Iva xanthiifolia) humánegészségügyi veszélyességére, mivel pollenje az ürömlevelu
parlagfunél erosebben allergizáló hatású. Ezt nem kell irtani, mert nincs olyan gyógyhatása, mint a parlagfunek, ami rontja a gyógyszereladási mutatókat! Többen kitértek rá, melyet én már régóta szajkózok, hogy nemcsak a pollenek felelosek az allergiás megbetegedésekért. (FARKAS – SZÁNTHÓ 1995, VICTOR 2001, NÉKÁM 2003, ENGEL
2003). Az allergia kialakulásában szerepe van a virágporszemek mellett a légszennyezodésnek, a helytelen táplálkozásnak, a pszichés állapotnak és bizonyos öröklött tényezoknek is. A szennyezo anyagok megtapadnak a pollen felszínén, a légutakba kerülve a nyálkahártyát károsítják. Ennek köszönheto, hogy az allergiás betegségek aránya csak kissé emelkedik nagy pollenmennyiség esetén (vidéki térségekben), míg sokkal jobban a városi környezetben, különösen a nagy közlekedési terhelésu részeken. VICTOR (2001) véleménye szerint nem az ürömlevelu parlagfu irtására kellene a hangsúlyt helyezni, hanem az életmódunkon kell változtatni, csökkenteni kell az immunrendszerünket éro terhelést és mérsékelni a levegoszennyezodést. Én ezt már 1988-ban leírtam, de meg akartak büntetni miatta.
Allelopatikus hatás
Az ürömlevelu parlagfu tartalmaz allelopatikus hatású aktív vegyületeket, melyeknek egy része vízoldható. A föld feletti növényi részeibol nyert kivonatok allelopátiás tulajdonságúak (BRÜCKNER 2001). BRÜCKNER (1998) vizsgálatában az amaránt, vagyis disznóparéj, vörös here, fehér mustár és búza csírázására és a csíranövény fejlodésére bizonyította laboratóriumi körülmények között a parlagfu extraktumok allelopatikus hatását. A levélkivonat hatása volt a legerosebb, megközelítette ezt a virágzaté, míg a termésé elmaradt az elozo kettoétol. Eredményei szerint az allelopátiás tulajdonságért fenoloidok és terpenoidok együttesen felelosek. GEISMANN és mtsai (1969) megállapították, hogy az A. artemisiifolia által termelt toxikus anyagok szeszkviterpén-laktonok. NEIL – RICE (1971) szerint az ürömlevelu parlagfu fiatal levelei illékony gátló anyagokat bocsátanak ki, továbbá igazolták, hogy a gyökereiken is allelokemikáliákat választanak ki. Az ürömlevelu parlagfu aktív komponensei nemcsak a magasabb rendu növények fejlodését befolyásolják, hanem algák szaporodására is gátló hatásúak. Bizonyított allelopátiás képessége az interferencia részeként hozzájárul a növény gyors elterjedéséhez, nagymértéku térfoglalásához (BRÜCKNER és mtsai 2001). Laboratóriumban végzett kísérletekben a levél- és hajtásrészek vizes, alkoholos és acetonos kivonata 20-54 %-kal csökkentette a szója (BÉRES és mtsai 2001), 20-40 %-kal a kukorica, napraforgó, borsó és bab csírázását (BÉRES és mtsai 2002, KAZINCZI és mtsai 2002). A kivonatok legjobban a bab csírázását csökkentették, a további sorrend az A. artemisiifolia extraktumokkal szembeni érzékenység alapján: kukorica, napraforgó és borsó (TÓTH és mtsai 2001). Ez egy ferdítés, mivel akkor ahol parlagfu van a földeken, nem szabadna kikelnie sem a borsónak, sem a napraforgónak, sem a kukoricának. A Természet azt igazolja, hogy pontosan az ilyen termoföldeken kevesebb a parlagfu, azaz nem a parlagfu gátolja a kukorica fejlodését, hanem fordítva
Hasznos tulajdonságai (végre ezt is elismerik azok után, hogy régóta terjesztem ezt):
Kanadában a virágzó növény teáját a népi gyógyászatban helyi vérzések és gyomorbetegségek ellen használták (BAUSOR 1937). Szétmorzsolt leveleit az indiánok rovarcsípésre, gyulladt sebre rakták. A levelek fozetét fejbor lemosására, borbetegségek gyógyítására, borogatását elfertozött sebek és
szemgyulladás kezelésére ajánlják. Összehúzó hatású teájuk bélgörcs, székrekedés, hányás, mellhártyagyulladás és láz ellen jó. A gyökérfozet enyhíti a menstruációs panaszokat (BREMNESS 1998). Az indiánok is fogyasztották fuszerként, meg önállóan is, csak ezt megint „elfelejti” a kutatás megemlíteni!
Magja kemény teleken a szárnyas apróvad (foglyok, fácánok) fontos kiegészíto tápláléka (BALDWIN és HANDLEY 1946), meg az indiánoké is az volt, csak ezt megint „elrejtik” a vizsgálatot végzok. Magja olajban gazdag, tápértéke megközelíti a szójáét, ezért télen az énekesmadarak szívesen fogyasztják, s ezzel sajnos gyakran terjesztik is (JÁRAINÉ 2003). GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS VI. évfolyam 1. szám 2005. december
Etetési vizsgálatokkal megállapították, hogy a zöld növényt a juhok minden fenológiai stádiumban elfogyasztják. Kísérleteikben in sacco módszerrel meghatározták a teljes növény, a mag, illetve a magdara ruminális emészthetoségét szárazanyagra, nyersrostra és nyers fehérjére. A vizsgálatok a
növény teljes életciklusát érintették. Jelentos nyersfehérje tartalmat és harmonikus aminosav-összetételt állapítottak meg. A növény nyersfehérje RD értéke 89,6 %, ED értéke 71,2 %. A mag sértetlenül a juhok számára gyakorlatilag emészthetetlen. A magdara nyersfehérje tartalma kiemelkedo, RD értéke 93,5 %, ED értéke 74,3 % (HUSVÉTH és mtsai 1999), azaz tökéletes húspótló!
Megint verik a lármafát. Most, a nép közellenségévé kikiáltott parlagfu, a papírnyár és az összes virágzó fa levegoben szálldogáló virágpora ellen kongatják a harangokat.
Az asztma, allergia rohamos terjedéséért a szerencsétlen parlagfüvet teszik meg egyes számú közellenségnek, s riogatják vele a lakosokat. Tudom, borzasztó a kivörösödött, könnyezo szemu, orrfúvásban szenvedok látványa, de! Ha jól belegondolunk, akkor a teremto globálisan teremtette meg ezt a világot virágporostól, poratkástól, fástól-bokrostól és emberestol együtt.
Érdekes, hogy évezredeken át nem is hallottunk allergiáról. Szépen együtt éltünk az allergénekkel, amit hangsúlyozok: idotlen idok óta szimbiózisban él velünk, a természet koronájának kikiáltott környezet és önpusztító lényekkel, az emberekkel. Miért van az, hogy egyeseknek semmi köze az asztmához, allergiához? Velem együtt, szemtelenül jövünk-megyünk, szívjuk a gaz virágport, az autók buzét, a politika és média mocskát magunkba, mint az anyatejet, s mégsem tüsszengetünk? Miért van az, hogy sokan már csecsemokorban elkezdik asztmás, allergiás rohamaikat, s életük végéig szenvednek ebben a népbetegségben?
Megmondom miért:
Ha szomatikusan nézzük a dolgokat, akkor az A vércsoportúak alkatilag egyenesen a stresszre hajlamosak, s a stresszhelyzetek váltanak ki belolük allergiás rohamokat. A B vércsoportúak viszont az elfogyasztott táplálék által válnak hajlamossá az allergiára. Az AB vér-csoportúaknak olyan magas az immuntoleranciája, hogy a leginkább környezet és stressz-turoek, és kétszeres mennyiségu antitest áll rendelkezésükre az allergének legyozosére.
Fizikálisan a pollenek, porban található lektinek, kölcsönhatásba lépnek belégzéskor a szervezet antitestjeivel, amik a hisztamin felszabadítása mellett más kémiai allergéneket is kibocsátanak (kinineket), amik a garat nyálkahártyának vizenyojét, a tüdo hörgocskéinek görcsét, orr nyálkahártya és a szem könnyezését váltják ki.
Akinek pechje van, az A vagy B vércsoportú és messzire kerülnie kell a stresszhelyzeteket, allergiás reakciót kiváltó étkeket. Lásd: PETER D’ADAMO: Az ABO terv.
Az utóbbi tíz évben a nyugodt, tespedt életmódból hirtelen a vadkapitalizmus és az új korszellem számos kihívása zúdult a magyar társadalom nyakába. Ezt a kevésbé stressz-turok pánikkal, stresszel, depressziós rohamokkal élik meg, s ezt az élethelyzetet kiárasztják családjukra és környezetükre is, foleg, ha az ilyen kevésbé stressz-turok médiáknál dolgoznak.
Egyes jóslások szerint, pár éven belül a lakosság 70-80%-a fog allergiában szenvedni.
Az ötvenes évek elején a futballpálya és a gyár közötti több négyzetkilométeres területet összefüggo parlagfu erdo borította. Csapásokat vágva bele, jártunk, az utat lerövidítve, a suliba, munkába. A városban gyorsan növo több ezer papírnyárfa ontotta a pollent tartalmazó vattát.
Mi, akkor még hírbol sem ismertük az allergia, asztma fogalmát. Boldog együgyuségben építettük a Rákosi apánk által ígért kommunizmust. És most, a nagy szabadság létbizonytalansággal, munkanélküliséggel, a megélhetési bunözéssel, kiszorítósdival, médiamérgezéssel önt nyakon bennünket. Ha mindenki esze, munkabírása, leleményessége szerint megtalálja a neki kijelölt helyét a világban, akkor kizárva magunkból a stresszt, elfeledhetjük az allergia rémét.
Ha megteremtjük a belso és külso egyensúlyt, ha elkerüljük a konfliktushelyzeteket, s nem akarunk mással olyat tenni, amit magunknak nem kívánunk, akkor békességben élhetünk a külvilággal, és nem kell kampányszeruen százával csokorba kötve kihuzigálni a szerencsétlen parlagfüvet. A parlagfu és a virágzó fák teszik a dolgukat: mézelo méheknek adnak alapanyagot. Ok nem bántanak bennünket, csak figyelmeztetnek rá, hogy valamit nem jól csinálunk, letértünk a számunkra kijelölt helyes útról. És mi erre a reakciónk? A jó szándékot a növényzet kiirtásával toroljuk meg. Az allergének híján parlagfu után majd kialakul a rezisztencia jelenség válfaja, és az eddigi allergének helyét a gyümölcsfák, a bodza, a kerti virágok pora veszi át, és ha szépen sorjában kiirtogatunk minden növényzetet, nem lesz a méheknek mézelo legelo, nem lesz méz, nem lesznek gyümölcsök, aztán a búzára is sor kerül, nem lesz kenyér, de az allergia az marad. Majd a kipusztított növényi allergének híján egymásban keressük allergiánk okát, és az osi elfojtott gyulölet az emberiség kiirtásához fog vezetni. A jövo már elkezdodött!
Veroce, 2014. október 16.
’Dr.bon artis Weixl-Várhegyi László