Mi is az a biztonságos ivóvíz? Az a víz, amelyet egy életen át fogyasztva sem jelent veszélyt az egészségre.
Előre szeretném bocsájtani, hogy Magyarország a hálózati víz minoségét tekintve jó helyen szerepel a statisztikák alapján.
Azonban jó, ha tudja, hogy mi is kerül a poharába a csapvíz töltésekor?
A csapvíz általában vastalanításon és klóros fertotleníto tisztításon megy keresztül a vízmuben, mielott a hálózatba betöltik.
Ezek közül az egyik legnagyobb veszélyforrás a szervezete számára az aktív klór, amelyet a vízben található kórokozók elpusztítására használnak. A klór egy ismert idegméreg, így nem mindegy, hogy ezt milyen mennyiségben juttatatja be a szervezetébe.
Milyen hatást vált ki a klór a testében?
károsítja az idegeket
az érfalat
a szerveit
Sőt, a vízben található egyéb anyagokkal is nagyon szívesen reakcióba lép, így akár rákkeltő klórozott metánszármazékok is keletkezhetnek belőle.
Honnan ismerheti fel a klórozott vizet?
Jellegzetes illata van, így viszonylag könnyen észre lehet venni, azonban ha kicsit áll a víz ez az illat elpárologhat, így nem feltétlenül jelzi az illat a jelenlétét!
Ugyan csak jellegzetesen felismerhető: kellemetlen, rossz ízű a klóros víz.
Tudta?
A vezetékes víz a vízműben átesik a tisztításon, azonban ez után is össze tud gyujteni olyan anyagokat, amelyek károsíthatják az egészségét. A víz a legtöbb településen földben vezetett csőhálózaton keresztül jut el az otthonokba. Ez a hálózat sérülékeny, bármilyen károsodás pl. korrodáció, vagy egy földmunka meg tudja bontani a zárt rendszert, és szennyezodéseket juttatni bele. Sőt maga a csovezeték is lehet veszélyforrás. A csővezetékek anyaga igen változatos lehet:
Öntöttvas: hagyományos öntési technológiával készült lemezgrafitos öntvény
Gömbgrafitos öntöttvas: magnézium hozzáadásával gömbbé alakított grafittal készült bevonatos öntvénycső
Eternit: cementhabarcsos hengerelt csőkészítési technológiával készített cső
KPE: kemény polietilén cso
PVC (polivinil-klorid): muanyag cso
Sentab: feszített vasbeton cso
Hobas: üvegszálas cso
Acélcso
Ezek a különbözo anyagok más-más módokon léphetnek reakcióba a bennük folyó vízzel:
- rozsdásodhatnak, vízkövesedhetnek, vagy éppen kioldódhatnak belolük különbözo anyagok (pl. a műanyagok esetén a BPA, ahol olyan alapanyagot használnak, ami tartalmazza)
Sőt a ház saját csőrendszere is rejthet veszélyforrást. Az 1900-as években épült, régi típusú házakban nagyon sok helyen még ma is találni ónozott csöveket, amelyeknek a kötési technológiája a forrasztás, amelyhez a szintén mérgező ólom az egyik alapanyag.
Miért szükséges ivóvizünket megtisztítani?
Az országos tiszti főorvos írja hírlevelében: ma környezetünkben 120 000 különböző vegyi szennyeződést tartunk nyilván!
Ma a magyar ivóvíz szabvány csak 64 paraméter határértékét írja elő.
Amiből ivóvizeink napi vizsgálatánál a vízlaborok csupán kb. 16 kémiai szennyező jelenlétét vizsgálják.
Az állatorvosok már több éve tiltják házi kedvenceinket Szentendrén a Duna vízétől, mert bőrgyulladást és betegségeket okoz.
Felmerül a kérdés: ha állataink betegek lesznek a Duna víztől, amit mi ötven méteres csápos kutakból, 30-50 m-es kavicsszűrést és némi klórozás követően kapunk otthonainkba, akkor bátran ihatjuk a csapvizet, és főzhetünk is belőle?
Ma a laborokban mért 16-féle vegyi szennyező határérték alattisága után kijelentik: "a csapvíz tiszta, egészséges, ellenőrzött".
Vajon tényleg nyugodtan ihatjuk ezt a csapvizet,?”
Ha Ön tudja: a környezetünkben 120000-féle vegyi szennyeződés található, akkor 16 ellenőrzése után igaznak értékeli ezt a kijelentést?
Ha kétségei támadnának, hasznos tudnia: hol jár a mai technika.
Néhány éve készült el az RO rendszerű vízszűrők átfogó vizsgálata, amiből mellékelünk egy rövidített kivonatot.
Ebben a videóban látható,hogy mi marad vissza 4 liter csapvíz után:
https://www.youtube.com/watch?v=dy5HmoMM860
Kivonat S.P.Murphy, March 2007, tanulmányából:
„Az RO (reverz ozmózis rendszerű víztisztítók) a késői ötvenes évek „menj a Holdra és tedd virágzóvá a sivatagot” technológiai ideáljából nőtt ki. Kezdetben az RO membránokkal a sivatagos parti városok friss vízzel való ellátása volt a cél. Az első sikeres sótalanító üzemek az 1960-as évek közepén épültek Kaliforniában. Ezt követően indult el, a folyamatos fejlesztés mellett, az RO rendszerek sikertörténete! A víztisztítás területén az RO membránok rendelkeznek a legkisebbnek tartott pórusszerkezettel, kb. 5 A-től 15 A-ig (0,5 – 1,5 nm = 1/10000 mikron) terjedő pórusátmérőkkel. Az RO pórusok rendkívül kicsi mérete miatt csak a legkisebb molekulák képesek áthaladni a féligáteresztő membránon. Továbbá az RO membránok nagy visszatartó képességgel rendelkeznek szervetlen sókkal és a töltéssel bíró szerves vegyületekkel szemben a membrán felületén kialakuló töltés-taszítás miatt.
Az utóbbi évek RO technológiája, a családi tiszta víz előállító rendszerek révén (a mosogató alatt is elférnek), bekerült az otthonainkba.
2006-ban az RO-rendszereket, beleértve a nagyobb kereskedelmi egységeket és teljes épület egységeket is, számos különböző vizsgálatnak vetettük alá. Minden vizsgálatot úgy terveztünk meg, hogy az RO rendszer más-más képességét és a különböző szennyeződések eltávolítására, vagy mennyiségének csökkentésére való kapacitását lehessen értékelni. Az alábbiakban e vizsgálatok eredményeinek egy részét mutatjuk be.
A teljes kutatási jelentések a Tiszta Víz Üzletházban és online is elérhetőek; de hogy összegezzük a vizsgálatokat: az RO membrán önmagában eltávolította a feladatot jelentő vegyi anyagok több mint 96 százalékát, a benzol, a kloroform és higany kivételével. A VOC szénblokkos utószűrő vizsgálatának adatai pedig azt mutatják, hogy a kombinált RO és szénblokk rendszer az összes vegyi anyag 98, vagy több százalékát eltávolítja, sőt az esetek döntő többségében a csökkentés mértéke 99 százalék feletti.
A vizsgálati eredmények alátámasztják azt is, hogy a vízkémia széles sávját véve tekintetbe, az arzéntartalom csökkentése szempontjából az RO rendszer kiemelkedően megbízható technikának számít.
.
