MI AZ IGAZSÁG, A PÁLMA- ÉS EGYÉB OLAJOKRÓL, ZSÍROKRÓL?
Valamennyi zsír zsírsavakból épül fel: egy zsír részecskébol és egy sav részecskébol áll. Vegyi szerkezetük szerint szénláncok, amelyeket szén- és hidrogénatomok alkotnak. A különbözo zsírok szénláncai különbözo hosszúságúak. Rövid láncú zsíroknak, például a vajban lévo vajsavnak, négy szénatomjuk van. A halolajoknak és az agyunk nagy részében megtalálható hosszú láncú zsíroknak 20-24 szénatomjuk van.
Azon a zsíron kívül, amelyet energiaforrásul használ, testünknek számos speciális zsírra van szüksége. Ezek a minden egyes sejtet határoló sejtmembrán, továbbá agyunk, belso fülünk, szemünk, mellékvesénk és nemi szerveink részei.

Testünk csak akkor tudja létrehozni ezeket, a speciális zsírokat, ha a táplálékkal megkapja hozzájuk a megfelelo nyersanyagokat. Vagyis azt a két esszenciális zsírsavat, amelyet szervezetünk nem tud eloállítani: a linolsavat és az alfa-linolénsavat. Mindketto hosszú láncú, azaz 18 szénatomos. Ezt a két zsírt étrendünknek tartalmaznia kell, mivel szervezetünk az összes többi szükséges zsírfajtává át tudja alakítani oket.
Sajnos, az esszenciális zsírokból az átlagos étrendben kevés szerepel. A legjobb linol- és alfa-linolénsav-forrás a len-, a kender-, vagy lenmag és kendermag olaj. Ezek az olajok minden vércsoport számára jók fogyasztásra.. A tökmag-, a dió-, a szójabab- és a canola olajok is tartalmazzák. Ezek közül a tökmag olaj csak a 0-s és A-s vércsoportúak számára fogyasztható, s a többi olaj, jó mindenkinek, a canola olaj kivételével. A leveles zöldségek sötétzöld levelei kis mennyiségben ugyancsak tartalmazzák. Jó, ám igen költséges zsírforrás a táplálék-kiegészítokben használt feketeribizlimag-olaj, a borágófu-olaj, a kankalinolaj és a halolajok.
A közönséges étkezési olajok közül a legveszélyesebb a kókusz olaj és kókusz zsír, a maga 88 %-os telített zsírtartalmával. A második legveszélyesebb olaj a pálma olaj és pálmazsír, amely 64 %-ban telített zsírokat tartalmaz. A harmadik helyen van a gyapotmag olaj, amelyik 24 %-ban tartalmaz, az emberi szervezetre rendkívül káros telített zsírsavakat, de ezen felül még toxinokat is tartalmaz. A negyedik legkárosabb olaj a földimogyoró olaja, amely rákkelto aflatoxinokat is tartalmaz a 15 %-os telített zsírsav tartalma mellett. A vércsoport-specifikusságot vizsgálva kiderült, hogy ezen olajok egyik vércsoport számára sem jók, mert mindegyiket agglutinálják, még akkor is, ha csak kis mennyiségben vannak jelen egy-egy ételkombinációban. Például olajban sütéskor felvesz némi olajat, a benne kisütött étel, vagy a „reform” pékárukat és cukrászsüteményeket tudatlanságból ilyen olajokkal, zsírokkal készítenek.
Veszélyes még, csak az A-s vércsoportúak számára fogyasztható napraforgó olaj is, annak ellenére, hogy ennek a telített zsírsav tartalma csak 12 %, ugyanis leginkább sütésre használják. Az olajokban való sütés homérséklete általában 180 Celsius fok körüli és a napraforgó olajában már 160 Celsius fokos homérséklet felett rákkelto, karcinogén anyagok keletkeznek benne. Így már az A-s vércsoportúak számára is tilos minden formában. Nem véletlenül sütnek-foznek Dél-Európában oliva olajjal, amely minden vércsoport számára megfelelo és 230 Celsius fok homérsékletig nem keletkeznek benne karcinogén anyagok.
A napraforgó olaj másik ártalma minden vércsoport számára, hogy margarint készítenek belole, s a margarin egyik vércsoport számára sem jó. Az egerek sem eszik meg, de még az éhes csótány is elkerüli a margarint.
Az olajok csak akkor jók, ha hidegen sajtoltak és nincsenek feldolgozva. Még a legjobb olajok is elvesztik egészségügyi szempontból elonyös tulajdonságaikat, ha margarinná, vagy főzőolajokká dolgozzák fel őket. Amit a feldolgozóipar művel az olajokkal, az túlmegy minden józan elgondoláson, ugyanis ha nem maradnak hidegen sajtolt állapotban az olajok, akkor nemcsak a telített, hanem a többszörösen telítetlen zsírok és olajok az egekig emelik a koleszterinszintet.
Miért veszélyesek a telített zsírok? Azért mert szénatomjaik „jól vannak lakatva” hidrogén-atomokkal. Nincsenek üres hidrogénhelyeik, amelyek révén szervezetünk más molekuláinak hidrogénjeihez kapcsolódhatnának. Testünk ez miatt csak energiaforrásul használhatja oket, ha megfelelnek a vércsoport számára is. A telítetlen zsírokon vannak üres helyek, amelyekrol a hidrogén-atomok hiányoznak. Ezek a helyek olyanok, akár a különleges kulcsok, illenek testünk más molekuláinak zárjaiba is.
Az egészségügyi hatóságok szívesen elhitetnék velünk, hogy a telített zsírok foleg húsfélékbol származnak, fokozzák a koleszterinszintet, a növényi olajok viszont telítetlenek és a koleszterinszintet alacsonyan tartják. Óriási tévedés!!! 
Igaz, hogy a hús, a sajt, a tojás és a tej- és tejtermékek bővelkednek telített zsírokban. Csakhogy ugyanez a helyzet a pálmaolaj és pálmazsír, valamint a kókuszolaj és kókuszzsír esetében is!!!! A 80-as évek közepén több tudóscsoport is követelte, hogy ezeket a trópusi növényolajokat és zsírokat ne használják fel humán élelmiszerekben, meg ne használják sütésre, fozésre, de nem sok sikere volt a tudósok petíciójának, mert kezdetben némi sikert könyveltek el a kutatóorvosok, aztán szép lassan „visszacsorgott” a mindennapi humán ételekbe a kókusz- és pálmazsiradék. Ezek mindegyike emeli a koleszterin és a kis sűrűségű lipoproteinek ( LDL, VLDL) vérben lévo szintjeit, és legalább annyira ártalmasak az egészségünkre, mint a legzsírosabb füstölt szalonna. Mostanság megjelentek olyan reformélelmiszerek, amelyek pálma és kókuszsírokat tartalmaznak, amelyek szintén füstölve is vannak ( búzakolbász, köles csemege, stb). Ezek is ugyanúgy ártanak, mint a füstölt szalonna, a disznó-, liba- és kacsazsírok, mert még ráadásul nem jók egyik vércsoport számára sem.
Ha megnézzük, hogy a szervezet számára jó cisz-kötésu zsiradékokból, hogyan lesznek szervezetet mérgezo transz zsírok, akkor megértjük, hogy miért csak, a vércsoportunk számára jó hidegen sajtolt olajok a jók emberi fogyasztásra. Szinte valamennyi természetes zsír az úgynevezett cisz-konfigurációban fordul elo, azaz a szénatomokon lévo hidrogénatomok a molekuláknak ugyanazon az oldalán találhatók. A hidrogénatomok rendelkeznek némi elektromos töltéssel, ezért taszítják egymást, és átfedo lópatkók formájában meggörbítik a szénláncot. Ezek a görbületek adják a molekula alakját, azaz, a „kulcsot”, s ez illik a szervezetünk „precíziós zárjaiba”, amelyek lehetové teszik, hogy a zsírok kifejtsék speciális biológiai tevékenységüket.
Ezt a lényegi jelentoségu cisz-konfigurációt teszik tönkre a modern feldolgozó eljárások, a hevítés, a hidrogénezés, a fehérítés, a szagtalanítás, stb. Ezekkel az eljárásokkal az egészséges cisz-kötésu konfigurációt változtatják át egészségtelen transz-kötésu konfigurációra. A hidrogénatomokat vegyi úton úgy forgatják el, hogy a zsírsavmolekula szemben fekvo oldalain helyezkedjenek el. Ekkor a molekula kiegyenesedik, és oda lesz az a kulcs alakja, amely sejtjeinkhez kapcsolja, hogy betölthesse a zsírok biológiai funkcióit.
Testünk rendkívül alkalmazkodóképes. Még akkor is kénytelen megpróbálni, hogy a valódi zsírok funkcióit végeztesse a transz-zsírokkal, ha a transz-zsír nem is illik bele a zárba. Ha azonban a transz-zsírok például a sejtmembránba kerülnek, azt áteresztové teszik, miáltal a sejt anyagcseréje felbomlik és lehetové válik a mérgezo anyagok behatolása a sejt belsejébe.
Ma már a kutatások révén tudjuk, hogy a sejtmembránokba épült transz-zsírok rendellenes sejtmuködést okoznak, amely a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések előidézésében fő szerepet játszanak. Ezt a statisztikák is igazolják. Ahogy nő az ilyen transz kötésű zsírsavak élelmiszerként való felhasználása, ugyanolyan arányban növekszenek az említett betegségek is.
Az egészségügy nem vesz tudomást erről a tényről, mert az olajfeldolgozó ipar nyomást gyakorol rá, s hamis kutatási eredményeket publikálnak a médiákban, sőt az oktatásban is!!!
A lobbisták meggyozték a politikusokat, hogy a betegségeket okozó hatás elhanyagolható. Az újabb állatkísérletek során azonban már 4,4 %-nyi transz-zsír aránynál is feltünő sejtrendellenességet tapasztatltak. Magyarországon a margarinok transz-zsírsav tartalma 40-60 % között van!!!! A főző-sütő olajok is 20 % körüli transz-zsírokat tartalmaznak. Az Unilever cég piacra dobott 1 % transz-zsírsav tartalmú margarinokat, de ez a margarin is olyan, mintha valakinek 1 %-os ólom-, vagy higanytartalmú ételt kellene megennie, magyarul méreg!

Angol kutatások szerint a transz-zsírok közvetlen okozói a betegségeknek. Fiatal egészséges férfiak étrendjében mindössze három héten át szerepeltettek az átlagnál valamivel nagyobb mennyiségben transz-zsírsavakat tartalmazó ételeket és máris megemelkedett a vérükben a koleszterinszint, s ezen belül az úgynevezett rossz koleszterin, az LDL-növekedés ugyanolyan magas volt, mint azoknál, akik ugyanezt pálma- és kókusz zsiradékokat tartalmazó, telített zsírokban gazdag étrenddel érték el. A jelenleg érvényben lévo élelmiszer- törvények és rendeletek nem vesznek tudomást a transz-zsírok betegségokozó hatásairól,, hanem egyenesen elosegítik a betegségek kialakulását. Az EU-ban van már némi változtatási szándék, de még az EU-s normák is betegségokozó hatásúak.
Hogyan lehet felismerni a transz-zsírokat? Hát úgy, hogy ha minél szilárdabb az olaj, annál több benne a transz-zsír. Sajnos nem tüntetik fel az olajok , margarinok címkéin, hogy az adott termék hány % transz-zsírsavat tartalmaz. Még a finomított olajok is 6 % körüli transz-zsírsavat tartalmaznak!!! Egyedül az extraszuz-, szuz-, és hidegen sajtolt olajok transz-zsírsav mentesek!
Az iparilag eloállított élelmiszerekben is ráismerhetünk a transz-zsírokra, ha az összetevőiket lajstromozó címkén olyasféle szavak után keresgélünk, mint „hidrogénezett”, vagy „részben hidrogénezett”. Ezeket a kifejezéseket megtalálhatjuk számos kenyérféleségen, pékárun, kekszeken, édességeken, tésztaféléken, csokoládékon, gyorsfagyasztott félkész- és készételeken, a feldolgozott húsféléken, stb. és nagyon sok „reform”élelmiszeren is. Aki egészségesen szeretne élni és táplálkozni, az ne fogyasszon ilyen ételeket.

Mit kell tudni még az étkezési zsírokról olajokról, vagy más néven a zsírsavakról? Hát azt, hogy jó legyen a vércsoportunk számára! Ha A-s vércsoportúnak születünk, akkor A-sként is halunk meg, ugyanis a vércsoportja senkinek sem változik meg az élete során, éljen akár 120 évig is. A vércsoportunk arról a vércsoport antigénrol kapta a nevét, amelyik a vörösvérsejtjeink felületén megtalálható. A vércsoportok kémiai szerkezetét úgy képzelhetjük el, mintha különbözo típusú antennák merednének sejtjeink felületérol a világur felé. Ezek az antennák hosszú láncjelleguek, amelyekhez 0-s vércsoport esetén egyetlenegy fukóz nevu cukor kapcsolódik. Ezért is nevezték el a”nincs valódi antigén” miatt nullás vércsoportnak. Ezek az antennák képezik a többi vércsoportra jellemzo szerkezetek alapjait is. Ezeket vércsoportra jellemzo szénhidrát-specifikus alkotó elemeknek is nevezik. Az A-s vércsoportúaknál a fukóz mellé egy N-acetil-galaktóz-amin is kapcsolódik. A B-s vércsoportúaknál a fukóz mellé egy D-galaktóz kapcsolódik, s az AB-s vércsoportúaknál a fukóz mellett ott vannak a B-s és A-s vércsoportra jellemzo szénhidrát-sppecifikus alkotó elemek is, tehát ezért kaphatnak az AB-sek a többiektol vért.
A vércsoport szerinti táplálkozás másik meghatározói azok a lektinek, amelyek az élelmiszerekben vannak. Ez egy speciális fehérje-féleség, s többezer fajtája létezik. A vérünk és az általunk elfogyasztott táplálék között kémiai reakció zajlik le. Ez a reakció genetikai örökségünktol függ. Meghökkento, de tény, hogy manapság a XXI. század elején , az immun- és emésztorendszerünk még mindig azokat a táplálékokat részesíti elonyben, amelyeket a vércsoport szerinti oseink fogyasztottak. Ha az adott ételben lévo lektin jó az adott vércsoport számra, akkor az javítja még a keringést is. Ha semleges, akkor a keringés az érrendszer állapotától függ. Ha viszont az adott étel lektinje agglutinálja az adott vércsoportra jellemzo, vérlemezkéhez kapcsolódó szénhidrát-specifikus alkotó elemeket, akkor az azt jelenti, hogy összeragadnak a vérlemezkék és rontják a keringést. Ha elhiszi valaki a tudományos kísérletek eredményeit (80 éve bizonyított!!), ha nem, az agglutináció akkor is létrejön, ha a vércsoportunk számára nem megfelelo ételeket fogyasztunk!! Az agglutináció végbemegy minden olyan esetben is, amikor a táplálékunkban olyan alapanyagok vannak az ételkombinációkban, amelyek nem jók a vércsoportunk számára. Ez az olajok, zsírok, zsírsavak esetében is megtörténik ha nem jó a vércsoportunknak. Például a napraforgó olaj csak az A-s vércsoport számára fogyasztható, hidegen sajtolt formában. Ha már nem hidegen sajtolt az olaj, akkor már nekik sem jó!! Viszont az összes többi vércsoportúnál agglutinációt idéz elo még a hidegen sajtolt napraforgó olaj is. Azaz eldugaszolja az érrendszert, s ezért van annyi érrendszeri megbetegedés és más megbetegedés is, mivel minden betegség kialakulása a keringéstol függ. Ha egy adott sejtnél, vagy szervnél eldugul a hajszálér, vagy a hajszálerek, akkor az adott sejt, vagy adott szerv nem kap megfelelo mennyiségu vért, a vérrel együtt táplálékot, oxigént, stb, de nincs elszállítva sem a sejtanyagcsere során termelodött salakanyag, vagy sejtanyagcsere végtermék sem. Ezért fontos, hogy ha egészségesen szeretnénk élni akkor a vércsoportunknak megfeleloen kell táplálkoznunk. Ha pl. nem jó a vércsoportunknak a pálmazsírsav, akkor nem jó az a „reform”sütemény sem, amelyet pálmaolajjal készítettek, vagy pálmaolajat is tartalmaz zsiradékként!!! Más kérdés, hogy a magas telített-zsír tartalma miatt sem szabadna fogyasztani. Számunka táplálék az üzemanyag, s mi is akkor muködünk jól, ha a vércsoportunknak megfelelo üzemanyagot „tankolunk”. Az autó is csak a megfelelo minoségu üzemanyaggal muködik hibátlanul!
Ezelott 40-50 évvel nem kellett annyira odafigyelni az étkezésünkre, mint manapság. Akkor ugyanis még nem volt olyan nagy a környezetterhelés negatív hatása az immunrendszerünkre, mint manapság. Akkor még volt az immunrendszerünknek tartaléka leküzdeni a táplálékokkal eloidézett egészségkárosításokat. Ma már az egyre fokozódó környezetterhelés miatt nincs immuntartaléka a szervezetünknek. Immuntartalékot úgy tudunk képezni, ha odafigyelünk a táplálkozásunkra, és lehetoleg nem fogyasztunk olyan ételeket, amelyek igénybe veszik immunrendszerünket. Vércsoport szerint kell táplálkoznunk és természetes ételeket, természetes alapanyagokat, természetes zsírsavakat tartalmazó élelmiszereket kell fogyasztanunk, helyes étkezési sorrendben és helyes ételtársítással, úgy, hogy ételeink több, mint 50 %-a nyers, azaz enzim-gazdag étel legyen, továbbá gyomrunkat akkor terheljük meg jobban, amikor az, az aktív fázisában van (délelott 7-és 9 óra között, „reggelizz, mint a király”).

Kapcsolódó videó. Hidegen sajtolt olajok:

Még egy fontos tényezo van, amelyet a zsírokkal kapcsolatban mindenkinek ismernie kell. Ez pedig az omega-6, omega-3 és az omega-9 zsírok aránya és fontossága. Az omega-3 és omega-6 zsírsavak a többszörösen telítetlen zsírok, az omega-9 pedig az egyszeresen telítetlen zsírsav.
Az olajok, zsírok linolsav tartalma a kiinduló pontja az omega-6 zsírsornak. Mint a biokémiában minden zsírnak, ennek is van leíró száma –cisz18:2 omega-6. Bonyolultnak tunik, valójában azonban rendkívül egyszeru. A szám mindössze a dudorok és lyukak leírására szolgál- olyanokéra, amilyenek az autónk kulcsán láthatók. Eloször is cisz-formájúak. A biokémikusok tudják, hogy az emberi szervezetben csak cisz-konfiguráció, azaz cisz-forma muködik. Az elso szám a 18, azoknak a szénatomoknak a számát jelenti, amelyekbol a lánc felépül. A második szám, it a 2, a lánc lyukainak mennyiségét adja meg, azaz a hidrogénatomok üres helyeit. Ezek a lyukak annak a „kulcsnak” a részei, amely illik a szervezetünkben lévo, szakosodott zsírok funkcióinak „zárjaiba”. A harmadik szám ezúttal a 6, a láncon lévo azon szénatomok számára utal, amelyeknél az elso üres hely elofordul. Ez a pozíció a kulcs második része.
Az olajok, zsírok alfa-linolénsav tartalma a kiinduló pontja az omega-3 zsírsornak. Ennek a cisz-száma 18:3, omega-3, tehát ezzel kezdodik az omega-3 zsírsor. Ez a legfontosabb zsírsav szervezetünk számára és ebbol nagyon keveset juttatunk be a magyaros táplálkozással, de a „modern” táplálkozással sem jut be több!! Szervezetünk az alfa linolénsavat eloször EPA-vá (eikozapentaénsav), majd DHA-vá (dokozahexaénsav) alakítja. A DHA létfontosságú az egészségünkhöz, hiszen agyunkat nagyrészt ez az anyag alkotja. A DHA-hiány elkerülhetetlenül agyelfajulásokat okoz, s a kutatók szerint szerepet játszik az Alzheimer-kór elterjedésében, a magas öngyilkossági statisztikához is hozzájárul, valamint a depressziósok nagy számát tovább gyarapítja. Mennyire egyszeru lenne megelozni, vagy meggyógyítani ezeket a magyar népbetegségeket! Az olajok közül a lenolaj, a kenderolaj, a tökmagolaj, a dióbél olaj és a bio szójaolaj tartalmaz elegendo mennyiségut. A pálma-, a kókusz-, a napraforgó-, az oliva-, a kukorica, a szezámmag stb étkezési olajok, valamint a margarinok semennyi omega-3 zsírsavat sem tartalmaznak!!! Az állati zsiradékok közül is csak a bizonyos hal-olajok (busa, lazac, makréla, szardínia, tokehal) tartalmazzák.
Az omega-3 zsírsavak a szervezetünkben létfontosságú vegyi hírvivő anyagok, a prosztaglandinok eloállításában is. A vizsgálatok igazolták, hogy a prosztaglandinok képesek arra, hogy halomra pusztítsák a tüdo-, az emlo-, a prosztata- és egyéb ráksejteket. Neves rákkutató intézetek (Journal of the National Cancer Institute) leírják, hogy az omega-3 zsíroknak a rákgyógyászatban „potenciális klinikai hasznuk” van, míg a hokezelt telített zsírsavak „potenciális eloidézoi” a különbözo daganatoknak.. Hát így állunk a pálma és kókusz zsírokkal és azok telített zsírsavjaival!
Egyedül a kendermag olaj tartalmazza helyes arányban az omega-6, omega-3 és omega-9 zsírokat, ezért jómagam is ebbol fogyasztok legtöbbet. A helyes arány: 6 % omega-6 , 52% omega-3, 34 % omega-9 zsírsav, és mindössze 8 % a telített zsírsav.Azt is tudni kell a telített zsírsavakról, hogy ha hidegen sajtolt változatban maradnak, akkor hasznosak, mert cisz-kötésben vannak. Amint ho- vagy más vegyi eljárás éri, ezeket a zsírsavakat, akkor transz-zsírokká válnak. Az lenne a jó, ha nemcsak a kender- ( a lenolaj is megközelíti ezt az arányt), hanem a többi olaj és zsír is ilyen arányban tartalmazná a szervezet számára szükséges zsírsavakat! Az omega-9 zsírsavakból legtöbbet az az extraszuz- és szuz oliva olajok tartalmazzák (72%), de közel ennyi van a boltokban már szerencsére egyre nagyobb számban megjeleno szolomag olajokban. Ezeknek a szív és érrendszeri betegségek megelozésében és gyógyításában van szerepük. Az Endotelon nevu szív- és érrendszeri gyógyszert is szolomagból állítják elo A dél-európai országokban azért nem borítja fel a zsírsavak arányát a sok olíva olaj, mert az ott élok elegendo hal-olajokat is fogyasztanak, s így nem borul fel náluk a zsírsavak egyensúlya.
A pálma- és kókuszzsírok tehát semmivel sem jobbak az állati zsíroknál, hiába növényi zsírok. Aki teheti, az iktassa ki az étrendjébol azokat az ételeket, amelyek ilyen zsírokkal, olajokkal készültek, még akkor is ha a gyártók megpróbálják áltudományos ismérvekkel eladni, vagy eladatni. Az egyik szlogenem, hogy „Nem hinni kell, hanem mérni!”. Nos a mérések igazolják ezen trópusi olajok egészségkárosító hatásait.